Hagyományos őszi hangversenyünket október 1-jén, a zene világnapján tartottuk, így méltóképpen tudtuk megünnepelni e neves napot. A felcsendült művek időutazásra vitték a megjelenteket:

• Farkas Ferenc műve, bár ő maga nem abban a korban élt, a 16. századi zene világába varázsolt minket, különféle reneszánsz táncok dallamával.
• Továbbvándoroltunk a barokk korba, melynek két leghíresebb zeneszerzőjének műveit szólaltattuk meg. Antonio Vivaldi – eredetileg lantra íródott, ám most mandolinon előadott – koncertjének fülbemászó dallama és a hangszer különleges hangzása nem mindennapi élményt nyújtott. A szólista, Farkas László remek játéka a közönségre is nagy hatással volt.
• J. S. Bach versenyműve következett, melyben a három hegedűszólót Rajczi Lili Emma, Tóth Flóra és Volcsányi Veronika játszották. A következőkben hármuk gondolatait olvashatják az életre szóló élményről.

„Régi vágyunk teljesült azzal, hogy színpadra vihettük a hármasversenyt, hiszen Bach zenéjét nagyon szeretjük, ez a darab pedig különösen a szívünkhöz nőtt. A felkészülés során számtalan zenélésben gazdag, vidám órát töltöttünk négyesben koncertmesterünkkel, Scheer Bernadettel, aki szakmai hozzáértésével és energikus személyiségével a legjobbat hozta ki belőlünk. Ezen alkalmakon nem csak zenei tudásunkat fejlesztettük, de jobban meg is ismertük egymást, a zenekari próbákon is túlnyúló kötelék alakult ki köztünk – barátok lettünk. A rengeteg közös gyakorlás, beszélgetés, nevetés összekovácsolt minket, így a koncerten is teljes összhangban tudtuk továbbadni a közönségnek a zenében rejlő érzelmeket, a mű mondanivalóját, és amit számunkra jelent ez a muzsika.

Hálásak vagyunk zenésztársainknak is, akik teljes figyelemmel és összhangban játszottak velünk, és segítettek minket abban, hogy megvalósítsuk a mű kínálta lehetőségeket. Köszönjük!”

• Ráadásként Weiner Leó Rókatánca csendült fel, mely régóta része a zenekar repertoárjának. A jól ismert mű előadása igazi, felszabadult örömzenélés volt, amely remekül reprezentálja, milyen boldogságforrást jelent a zenekari játék.

[Diavetítés indítása]

A képeket Kámán Zoltán készítette

Izgalmas kalandra indultunk augusztus 20-án reggel Kárpáti Sándor zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából. A Kőszegi Kerékpáros Egyesület vezetésével egy vállalkozó szellemű csapat két keréken indult el Sopronba, Kárpáti Sándor – a zene melletti – másik szenvedélyének, a biciklizésnek állítva emléket. Rajtpisztoly helyett két Kárpáti mű eljátszásával indítottuk őket útnak a kőszegi városháza elől, így a kerékpárosok a jubiláló zeneszerző dallamainak visszhangját vihették magukkal útravalónak. Ebéddel Doborjánban, Liszt Ferenc szülőfalujában láttuk el a jókedvű csapatot, ahonnan Liszt szülőházának megtekintése után, testi és szellemi táplálék által új erőre kapva folytathatták útjukat.

Sopronban csodálatos hely várt ránk: a gyönyörűen felújított Kárpáti Malom. Az épületegyüttesben nem csak a malmot, hanem a zeneszerző ingóságaival – bútoraival, zongorájával – felszerelt emlékszobát is megtekinthettük. A helyszín hatására életre kelt a Kárpáti Sándor által „ott felejtett” érzelmek, gondolatok, történetek és ihlet egysége, melyet a hallgató vagy a zenész sokszor csak képzelete segítségével élhet meg. Nekünk megadatott, hogy olyan környezetben szólaltassuk meg a zeneszerző gondolatait, ahol azok születtek. Mindez elősegítette, hogy azonosulni tudjunk a szerzővel, mely által a közönség is mélyebb élményhez jutott. Az időjárás tréfája csak még meghittebbé tette a hangversenyt: az előadás előtti főpróbánkat megszakította az eső, így koncertünket az udvar helyett a malomban tartottuk meg. Ennél alkalmasabb helyszínen nem is játszhattunk volna az új kenyér ünnepén. A közönség a tér lehetőségeit kihasználva körülölelt bennünket – bensőséges, hangulatos és felettébb emlékezetes élményben volt része zenésznek és hallgatónak egyaránt.

A beszámolót készítette: Rajczi Lili Emma, Volcsányi Veronika és Tóth Flóra, fényképek: Velky Mirtill

Velky Mirtill fényképei:

Fogadjátok sok szeretettel Volcsányi Veronika zenésztársunk beszámolóját az április 9-i napról:

Dióhéj koncert

Mindig jó érzés ízelítőt adni a gyerekeknek az aktuális koncertjeinkből és ez most különleges alkalom volt, mivel együtt játszhatunk a „mi gyerekeinkkel”, a Tücskökkel. Láthattuk, hogy milyen sokat fejlődtek az utolsó közös fellépés óta és ők is büszkén álltak be közénk muzsikálni. A közönségből is előrejöttek a kicsik, masíroztak az indulóra és táncoltak a menüettre, vidám élmény volt mindenkinek.

Esti koncert

Pergolesi: Stabat Mater
Nagy kihívás másik együttessel együtt zenélni, ez most is így volt a kórussal. Mindkét csapat az egyéni próbákon gyakorolja a saját részét, de szombat este a részek összeálltak egy egésszé és „csodát tettünk”. A mű hosszú és fárasztó végig játszani, de varázslatos lett a végeredmény és ez megért minden fáradozást.

Bach: C-moll hegedű-oboa koncert
Nagyszerű mű és már nagyon vártuk, hogy végre előadhassuk. Egy szólistát kísérni nem kis feladat, főleg, ha egy példaképünk áll a zenekar elé. Igyekeztünk helyt állni és méltón segíteni szólistáinkat, hogy bemutathassák Bach eme csodás darabját.

Piazzola: Milonga del ángel
Amikor megkapjuk Piazzolla egy-egy darabját és először eljátsszuk a próbán, mindig vegyes érzelmekkel fogadjuk. De minél többször játsszuk, annál jobban megszeretjük, mert igaz, hogy nem mindennapi hangzásuk van, de mindig találunk bennük izgalmas dolgokat. Így volt ez a mostani művekkel is, első hallásra furcsák voltak, de végül jött a „szerelem”.